Régizene
G
Gaborka8x8
Csatlakozott:
2023.05.09

Hozzászólások:
57
2024. 04. 17. 18:22
(0) #1393
.

Bizonyára akadnak még rajtam kívül is olyanok, akik eddig nem hallottak az Apfelregal nevű hangszerről, pedig nagyon érdekes szerkezet.

https://www.youtube.com/watch?v=9UTe8zQBlT8

J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
385
2024. 04. 01. 11:42
(0) #1392
Ezt a darabot nem árt így Húsvét táján egyszer legalább meghallgatni. A miheztartás végett :)
 ( még nem találkoztam olyannal, aki ettől ne állt volna egy darabig nyugodtan, egyhelyben, ha rászánta magát a meghallgatására. )


 Ez az a darab, ami a Capella Sistina titkos fegyvere volt, a fao2-je, nem adták ki a kottáját senkinek legalább száz évig.
Aztán Mozart arra járt. Egyszer meghallgatta a Vatikánban, mikor arra járt, aztán hazament, leírta, és a titok mindenkié lett.
G
Gaborka8x8
Csatlakozott:
2023.05.09

Hozzászólások:
57
2024. 03. 26. 21:15
(0) #1391
.

Valamikor régen élt Handel, akinek számtalan kortársa volt. Sok olyan is, akiket a maguk korában nagyobbra tartottak Handelnél. Ilyen volt pl. a zenészcsaládból származó Giovanni Battista Bononcini, aki igen nagy sikereket könyvelhetett el. És ha már zenészcsalád, akkor Giovanninak az öccse, Antonio Maria Bononcini is zenész volt. Egy "kis mester" De ez szerintem nem rossz tőle:




 
J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
385
2024. 03. 16. 19:38 · előzmény: Gaborka8x8, #1389
(0) #1390
Elolvastam az interjút, és volna hozzászólásom, ha nem törvénytúlsó.
 Két dolgot említenék meg a témával kapcsolatban. Az egyik az az ELSŐDLEGES kérdés.
Az elsődleges a művészi szabadság.
Eszerint bármilyen zenét lehet játszani bármilyen hangszeren. Jó is lesz, ha zseni csinálja.
 Aztán van a másik . Ami meg rendkívül fontos szerintem, és ez a logikai sorrend. Hogy ugyanis mindig előbb van egy bizonyos fajta ( új ! ) zene. 
Amit aztán KÖVET a neki leginkább megfelelő hangszer. 
 Minden zenei kornak van egy zenei követelménye . Pl a romantikának a nagyobb koncertterem, nagyobb hangerő. Ezek a követelmények a zenéből fakadnak, de a hangszerekben testet is öltenek. Direkt írtam logikai sorrendet, mert az időbeli sorrend itt mellékes és félrevezető is lehet. De még ha egy ócska fidulán is születik meg egy romantikus zene, a játékos akkor is hangosabb, erősebb , vibrálóbb hangot próbál kicsalni belőle, mert a ZENE ezt kívánja. Aztán szert tesz egy olyan hangszerre, amelyik ezt jobban szolgálja.
Ebből aztán kihámozható, hogy szerintem, ha valaki nem zseni, akkor használja a kornak megfelelő, azt követő hangszert, hiszen az tulajdonképpen az előadandó zene következményeként olyan, amilyen.

 Ha meg zseni, csináljon, amit akar, azzal, amivel akarja. Úgyis jó lesz.
G
Gaborka8x8
Csatlakozott:
2023.05.09

Hozzászólások:
57
2024. 03. 14. 13:43
(0) #1389
.

Arról már sokszor esett szó, hogy szabad-e, helyénvaló-e régi darabokat modern hangszeren játszani, jelesül pl. Bachot zongorán, stb. De az sokkal kevesebbszer kerül beszélgetés tárgyává, hogy szabad-e, helyénvaló-e régi hangszeren modern darabokat előadni. Az alábbi cikkben egy ilyen jellegű kérdésre reflektál néhány mondatban Balog József.

https://papageno....2UEWJL7J9c

J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
385
2024. 02. 27. 16:55
(0) #1388


 Igazán betölti az " enchanté "  fogalmát. 
A legszebb hangú hangszeren bűvöl a legjobb cornettós.

William Dongois
 
J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
385
2024. 02. 25. 12:43
(0) #1387

 Nyilván a felvételeken nem hallani azt, amiről ténylegesen szó van, de valami mintha még így is átjönne. 
Nincsenek fém vagy fémmel fonott húrok a vonósokon. Csak tiszta bél húr mind. 
Az együtthangzás minősége az magas szintű nagyon. Nem lóg ki és nem hallatszik ki senki. Ez jobban alkalmat ad a bizonyos "nagyobb egység"  szemléletére, megmutatására, hiszen ez a cél, nem ?

 Itt van pár videojuk.

 Érdemes azon elgondolkodni, hogy amit látun-hallunk, az egy kora tizenhetedik századi német gyakorlat volt, és nem egy elmélet.
 
G
Gaborka8x8
Csatlakozott:
2023.05.09

Hozzászólások:
57
2024. 02. 15. 08:13
(0) #1386
https://www.faceb...9392333203
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2024. 02. 12. 21:39 · előzmény: Gaborka8x8, #1384
(0) #1385
Garázsban is nézte? A fülhallgatóknál, a dobozok mögött?

G
Gaborka8x8
Csatlakozott:
2023.05.09

Hozzászólások:
57
2024. 02. 12. 15:02 · előzmény: SE100, #1383
(0) #1384
.
-Hol a modi?
-Nálam nincs, esküszöm. :)
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2024. 02. 12. 14:06 · előzmény: Gaborka8x8, #1382
(0) #1383
Hol a modi? De tényleg! Rá sem néz a fórumára! Nem érdekli, hogy mi történik itt. Nem moderál, nem ajánl, nem válaszol. Ennyire leszarni valamit...
G
Gaborka8x8
Csatlakozott:
2023.05.09

Hozzászólások:
57
2024. 02. 11. 19:38 · előzmény: jenosdio, #1380
(0) #1382
.
Személy szerint jobban szeretném, ha nem kerülnének törlésre SE100 hozzászólásai, hogy alkalomadtán vissza tudjam olvasni, amíg él a fórum.
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2024. 02. 11. 12:26 · előzmény: jenosdio, #1380
(0) #1381
Jó hogy jössz! Gyorsan kezdeményeztem is a modinál az összes hozzászólásom törlését. Bár a szabályzat szerint ezt nem köteles teljesíteni, de remélem, hogy megért és megteszi. Én kérdés nélkül megnyomnám a törlés gombot, ha ő kérné tőlem. 

J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
385
2024. 02. 10. 09:47
(1) #1380
Hello.

 Ez az együttes újra és újra meggyőz arról, hogy nem a "legjobb"-nak kell lenni, hanem jónak kell lenni és mutatni a zenét, a művet. Nem magamat, hanem  a művet. És a munka a másik. Az egész zenélésük a "tárgyról" szól, nem magukról. Amellett, hogy igenis imponálóan magas a tudásuk, mégsem azt mutatják, hanem azt a valamit, a tárgyat, a művet. 

 Gilles de Bins dit Binchois Quatre chansons Comet Musicke

G
Gaborka8x8
Csatlakozott:
2023.05.09

Hozzászólások:
57
2024. 02. 01. 06:34 · előzmény: SE100, #1378
(0) #1379
.
A magam részéről nagyon sajnálom. (De megértem.)
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2024. 01. 30. 11:20
(0) #1378
Őszintén szólva meglep, hogy ennyire közömbösek az emberek a fórumozás iránt. Azért a Tosca.hu pont nem a Momus.hu kategória. Talán éppen ez a baj. Nincs vérre menő politizálás, buzizás, kirekesztés, a másik elvtelen ekézése, ellenben vannak jó zenék. Én a részemről végleg felmondanom az itteni szolgálatot. Mert annak tekintettem. De ha már a modi sem posztol ide, akkor én minek tegyem? Bár nehezen ismerem be, tényleg kidobott pénz és energia volt a Tosca létrehozása. Kár. 

S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2024. 01. 24. 23:04
(1) #1377
Silk & Tweed: Nicola Matteis' Sentimental Journey



Kiadó: Fra Bernardo
Kiadás éve: 2020

A műsor:
01-04 Nicola Matteis - Ayres for the Violin
05-08 Antonio Vivaldi - Violin Sonata in D minor, Op. 2 No. 3, RV 14
09 Giovanni Zamboni - Sonata in G minor, Op. 1 No. 6: I. Allemanda
10 Giovanni Buonaventura Viviani - Sonata in G minor
11-13 Giovanni Zamboni - Sonata in G minor, Op. 1 No. 6: II. Gigue
14-19 Gottfried Finger - Violin Sonata No. 2 in F Major
Giovanni Zamboni
20 Sonata in G minor, Op. 1 No. 6: III. Sarabanda
21 Sonata in G minor, Op. 1 No. 6: IV. Gavotta
22 John Playford - The Division Violin

Nicola Matteis (?1650-?1714) életéről nagyon kevés a forrás, és amit tudunk róla, az sem biztos. Állítólag Nápolyban született - ezt onnan gondoljuk, hogy önmagát szerette nápolyinak nevezni -, és kb 20 éves volt, amikor útra kelt világot látni és karriert csinálni. Állítólag járt Velencében, Ausztriában és Németországban, Londonban egészen biztosan élt egy darabig, végül Norvichben kötött és ott is halt meg, szegényen és betegen. Állítólag. Állítólag, mert amúgy meg 50 éves korában elvett egy gazdag özvegyet.

Londonban egy jómódú kereskedő támogatásával bekerülhetett az előkelők társaságába, akik így lehetőséget kaptak arra, hogy időnként együtt zenélhessenek vele. Matteis szólistaként és zeneszerzőként is sikeres volt, kottáival szép pénzt keresett. Ezek a kiadványok különösen fontosak napjaink kutatói számára, mert mivel zömében amatőrök játszottak belőlük, Matteis jegyzetekkel, díszítésekkel és előadói instrukciókkal láttal el őket. Olykor olyanokkal is, hogy "ha ez a rész nehéz neked, akkor hagyd ki nyugodtan, innen folytasd tovább". Bár Matteis neve halála után teljes feledésbe merült, fontos szerepe volt az angol zene megreformálásában, az olasz stílus elterjesztésében a francia gyakorlat rovására. Szóval bár önmaga igyekezett megismerkedni az angol zenei formákkal, pont azt várták tőle, hogy maradjon olasz, és adjon új irányt korának és az elkövetkező nemzedéknek.

Elolvasva az album kísérőfüzetét, kicsit erőltetettnek tűnik a zenei anyag összeválogatásának alapjául szolgáló vezérlő elv, miszerint Matteis sokat utazott, itt is megfordulhatott, meg ott is, akár találkozhatott ezzel meg ezzel a zeneszerzővel, vagy hathatott pl Vivaldira, aki akkor még konkrétan nem is élt. Hát...A theorba amúgy nem életidegen ebben a felállásban. Matteis nemcsak kitűnően hegedült, de a gitárral is nagyon jól elboldogult. Hogy honnan ez a silk és tweed cím? Matteis a durva tweed anyaggal ( átvitt értelemben angol zene ) védte utazásai során a benne rejlő kifinomult olasz zenei érzéket ( silk, azaz selyem ).

Akit érdekel Matteis művészete, nagyon nehezen fog hozzá zenei felvételeket találni. Amandine Beyer két albuma jó választásnak tűnhet, ahogyan Skupliké is az. Egy külföldi portál megjegyzi, hogy azért óvatosan ezzel a duóval, mert bár Skuplik hegedülése elsőosztályú, az olasz barokk kapcsán eltérők lehetnek az előadói elképzeléseink és az elvárásaink. Matteis tényleg nagyon fekszik Skupliknak, de hogy Vivaldit teljesen másként játssza, mint a fősodor, az is biztos. Hogy ez nekünk jó-e vagy sem, nem is annyira teoretikus kérdés, de a Tosca.hu jelenleg pont nem az a hely, ahol érdemes volna egy ilyen szakmai kérdést részleteiben kibontani. Skuplik amúgy nagyon jellegzetesen hegedül. A dinamikai tartománya erősen lekorlátozott, s bár mindent akkurátusan előre kigondol, a megvalósítása könnyed, elegáns, érzékeny, mintha csak akkor bújna ki belőle. Kevés ennyire természetes hatással bíró barokk hegedűst ismerek. Nagyon szeretem, ahogyan képzi a hangját. Valósággal újrakalibrál kifinomult játékával, leoldva rólam a öszes rám-égett rossz zenei beidegződést.



Magyarországon annyira más a zenei ízlés, annyira eltérő a barokkal kapcsolatos gondolkodás, hogy Skuplik megközelítése olyannak hat hozzá képest, mintha egy marslakó szállt volna le közöttünk. Nem osztom a véleményt, hogy öreg kutya már nem tanul új trükköket. Én pl folyamatosan tanulok. És igen, van abban valami deprimáló, amikor rájövünk, hogy a referenciának tartott előadóink és előadásaik nem is olyan jók, mint azt éveken át szent meggyőződéssel gondoltuk. A veszteségeket nehéz benyelni. Megértem, ha valaki megmarad a biztonságosnak hitt létkörein belül és már nem nyit semerre. Hogy estleg jól pofára essen? Szóval lehet így is gondolkodni. És lehet úgy is, hogy megpróbálunk szellemileg frissnek és nyitottnak maradni, és nyitni az ismeretlen felé. Ez az album ez utóbbiaknak készült.





 
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2024. 01. 18. 17:07
(1) #1376


Veronika Skuplik
Violino 3: Il ciclo della Vita
Kiadó: Fra Bernardo 2023

Régizene fanatikusok, különösen a barokk hegedülés értői és rajongói fogják igazán értékelni ezt az albumot. Hogy milyen volt 1680 körül a bécsi zene? Ez majd csak a sokadik meghallgatásra fog kiderülni. Skuplik hangképzése, dallamvezetése és díszítései teljesen elterelik a figyelmet a szerzeményekről. Méghogy a virtuóz technika nem lehet a középpontban! Most lesz ám csak igazán ott! Ezt a lemezt az előadásért, a művészi színvonalért, a hangszeres játék hogyanjáért fogják elsősorban pillanatok alatt elkapkodni és nem a rajta található szerzeményekért. Még akkor is, ha olyan kurriózum is akad közöttük, mint I. Lipót magyar király ciaconnája. Az album felfedezését odabízom mindenkire. Hatalmas érték. Szintén aspirál az év albuma címre. Nagyon erősen indult az év.  :)

S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2024. 01. 18. 10:42
(1) #1375
Nézze, nem kell rám hallgatni! Viszont ha Sharon Bezaly mondja, hogy hangszeren nem lehet énekelve játszani, mert ő megpróbálta és egyszerűen képtelenség, akkor arra érdemes odafigyelni. A szolfézs-zeneelmélet tanár nagyon sajátosan értelmezte a hangszeren való éneklést. Ő úgy gondolja, hogy valódi művészi élményhez elsődlegesen kórusban lehet hozzájutni, és ez az élmény lesz majd az, amely a késöbbiekben alakítani fogja mind zenei ízlésünket, mind hangszeres kifejezőképességünket. Nagyon leegyszerűsítve a mondandóját: ameddig nem járunk kórusba, addig csak fújkálunk bele a vakvilágba kritikátlanul. Szóval az az állítás, hogy a hangszerünkön énekelünk, nem attól annyira problematikus a szájából, mert a hangszerünkön valójában nem énekelünk, hogyan is énekelhetnénk, hanem mert az sugallja, hogy éneklés nélkül, még pontosabban közösségi éneklés nélkül csekély az esélye az "öncélú" zenei kifejezés kialakulásának. Már az öncélú szó használata is suta, hiszen az öncélúság pont ellenébe megy a zeneművészet küldetésének. Ez az, amitől minden tanár óvva inti növendékét. Hogy ne csak úgy magának zenéljen, hanem igenis legyen valódi mondanivalója, saját véleménye a műről, vagy ha ez nem megy, akkor inkább hagyja a fenébe az egészet, mert epigonokra nincs szükség. 

Miről szól zeneiskolai szinten a kóruséneklés? Egy tucat hangszeren játszani nem tudó, rossz hangú szolfézsost összeverbúválnak egy terembe, kiegészítik őket pár jobb sorsra érdemes hangszeressel, olyanokkal, akik sajna már nem fértek be az iskola fúvós vagy vonós együtteseibe, aljas módon kezükbe nyomják Kodály Esti dal c. szerzeményét, és gyerünk, hadd szóljon! Mert ugyebár a kóruséneklés olyan, akár a félkarú rabló. Bedobjuk a pénzt, meghúzzuk a kart, és már dől is a zseton. Garantált a zenei eufória és fejlődés! Hát hogyne! Ahogyan azt a kis nyúl elképzeli!



Már ott megbukik a dolog, hogy az éneklésnek is van technikája. Az csak egy illúzió, hogy mindenkinek a torkában van egy csodálatos hangszer. Ha nem fejlesztjük, ha nem foglalkozunk vele tudatosan és értő módon, akkor nem fogjuk tudni használni. Ez ennyire egyszerű. Egy professzionális kórusban normális esetben nem pályaelhagyó pékeket és autószerelőket találunk, hanem diplomás énekeseket, akik bár lehet, hogy alkalmatlanok primadonnáknak és bonvivánoknak, de tökéletesek többszólamú éneklésre, amelyre szimfónikus művek vagy operák esetén különösen nagy az igény. Szóval lehet a kóruséneklést nagyon magas színvonalon is csinálni, és lehet amatőr módon is, a nulla környékén vegetálva. Na ez a nulla az, ami egy zeneiskolában megtalálható!Mert hiába a kotta olvavsásának a képessége, ha nem párosul hozzá technikai virtuozitás. És most komolyan azt gondolja egy tanár, hogy ebből a szerencsétlenkedésből lélekemelő közösségi élmény lehet, amely majd kialakítja a hangszeresekben a valódi zenei mondanivaló iránti kérlelhetetlen vágyat?


 
G
Gaborka8x8
Csatlakozott:
2023.05.09

Hozzászólások:
57
2024. 01. 17. 07:21 · előzmény: SE100, #1372
(0) #1374
.
"Az is teljes tévedés, hogy a hangszereinkkel énekelünk."

Szerény véleményem szerint ezt hangszere, szólama és persze embere válogatja. Én pl. énekes daraboknál (ld. pl. Mozart: Vágyódás a tavasz után, stb.) szeretem melodikán* eljátszani az ének szólamot, mert énekszerűbb, mintha zongorán pötyögöm le, és bizony van olyan, amikor azt érzem, hogy a melodikával "énekelek".


*: Nem vigyorog! Szeretem ezt a hangszert.
Régizene