Régizene
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2022. 08. 21. 16:11 · előzmény: jenosdio, #432
(0) #440
Nem a ritmus itt a probléma. Egyszerűen túlgondoltak valamit, és ezzel megölték a zene őszinteségét. Persze lehet ragaszkodni egy elvhez és azt kíméletlenül végigverni egy művön, de önmagában az öt ujjon való számolgatás még nem garancia semmire. Van, ahol elengedhetetlen, különben borul az egész és teljesen más jön ki a végére. Hogy érthetőbb legyek:

Johannes Ciconia: Prolation Canon, " Le ray au soleyl" - Performance by: Alarm Will Sound (album: "a/rhythmia")





Összehallgatva a Barbara Stozzi Che si può fare c. előadásokat egyértelmű, hogy a korai verzión Flores a kíséret lüktetésében értelmez, míg a második, már javított verzión apró ritmuseltolásokat alkalmaz. Elsőre úgy tűnik a belépése, mintha a falakról visszaverődő hangja fáziskésében lenne a zenekarhoz képest, pedig nem. Ritmikai szempontból ez a második verzió kétségtelenül izgalmasabb és többet kínál, de ha a dallamot és a bőr alá való behatolást nézem, akkor a korai verzió 3 testhosszal nyer. Szóval ez nem ízlésbeli dolog. Valami itt tényleg van, és nem véletlen, hogy Alarcon kijött azzal a második előadással, de hogy mit fogyasztott előtte azt nem tudom. Nagyon hitt az ügyében, az arca átszellemült, csak éppen nem élvezem a dolgot. 
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2022. 08. 21. 11:11 · előzmény: Chord, #438
(0) #439
Mit próbáljunk ki? Visszakúszni a momus-ra? Vagy tartalommal megtölteni ezt az új platformot?

Nem szeretnék senkit sem megsérteni, de én a saját szórakoztatásomra csinálom ezt. Fogalmam sincs, hogy kik és hányan olvasnak minket, ahogyan azt sem, hogy hányan kattintanak el unatkozva. Sajnálom, de nem tudok közösséget vállalni sem a momus szellemiségével, sem a topikok bejegyzéseivel, de legfőképp az aktív tagokkal úgy általában.  

Te nem panaszkodhatsz. Neked ott van a blog, a Facebook, az AVX harmincezres olvasóközönsége...Ja, az nem. :) 

Én maradok. És ezt mindenki veheti fenyegetésnek.

C
Chord
Csatlakozott:
2022.07.20

Hozzászólások:
258
2022. 08. 21. 09:30
(0) #438
Többen kérték tőlem, hogy folytassuk a momus-on. Ez a tosca.hu nem működik, a 99% elkattint, odébbáll.
Uraim? Én azt mondom, próbájuk ki.
J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
389
2022. 08. 18. 22:46 · előzmény: Chord, #435
(0) #437
Abbizony jó.. Szerintem a válasz részben a dátumban van. 1507-ben még nem lehetett csak úgy stílusgyakorlatozgatni.  Volt új, még nem kiüresedett tartalom bőven és tisztelték is azt a tartalmat. 

 ( Valójában az a tartalom nem üresedik ki. Ez vicc. Csak így mondjuk.  Eccerűen a homályba vész, éspedig gyarló emberi mivoltunk miatt. Ám aki ezt keresi kitaróan, ugyanúgy megtalálja, mint régen. ) 
C
Chord
Csatlakozott:
2022.07.20

Hozzászólások:
258
2022. 08. 18. 21:11 · előzmény: jenosdio, #434
(0) #436
Ezt a Ghizeghem-et elég jól megjegyeztem: a Recercare koncerten ez a darab is ment.
Nem ismertél volna rá... dobokkal, csörgővel, gyönyörű halk alt hanggal, egy végtelenbe tekert variációval.

Ez van meg lemezen:



Ez viszont totál nem tetszik, bármennyire is jó a zene.
C
Chord
Csatlakozott:
2022.07.20

Hozzászólások:
258
2022. 08. 18. 20:57
(0) #435
Van egy szerző, akit különösmód szeretek: Francesco Spinacino
Nem sok lemez van, de némelyik nagyon-nagyon jó.



Bachnál nekem mindig hiányzik a dallam, vagy nagyon esetlen. Hát, itt, pl. konkrétan, dallam, az nincs, illetve nagyon áttételesen jelenik meg. De van más. Valami, ami Bachnál aztán tényleg ritkaság, és lehet, ez vitt el a zenéjétől: egyfajta spontaneitás, olyan szabadság-féle, ahol gyakorlatilag egy szabad improvizáció feeling van, annak ellenére, hogy az ütem kivételével minden atompontosan le van írva. Első körön, a diminúciókhoz szokott régizene-fan hallgató ujjong, hogy micsoda kibontások, fú. Aztán kiderül, hogy itt jóval többről van szó. Nem stimmelnek a harmóniák, nem arra kanyarodik a dolog, ahová kéne, vagy ahová várjuk.... és lassan valami kibontakozik, hogy igazából mit is akart ez a Francesco. És ez a valami, engem lenyűgöz, totálisan.

És vannak sokan, ezt első kézből tudom, akár zenészek is, hogy meghallgatják, és az égvilágon semmi nem jön le nekik. Semmi különös. Semmi. Szépen lantozik, azt csók.



Nehéz szakma a miénk. :)

A hangminőség, most az újfajta meztelen drótozással, az valami döbbenetesen jó.
Tényleg van valami többlet az élőhöz képest.
J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
389
2022. 08. 18. 20:47
(0) #434
Még egy bázis-dallam :  a De tous biens playne .

 Jól illk a La Spagna, Doulce memoir, Suzanne un jour, L'Homme armé  stb  sorba. Bár főleg a németalföldiek szerettek bíbelődni vele. 





















Egyszerű francia chansonként kezdte, mint a többiek...aztán még 1500 előtt Gizhegem csinált belőle egy háromszólamút..aztán ez bekerült a " chansonniére-ekbe...aztán nekiesett mindenki  :)))
C
Chord
Csatlakozott:
2022.07.20

Hozzászólások:
258
2022. 08. 18. 14:18 · előzmény: Scarpia, #423
(0) #433
Az 'új Alpha'  rendkívül igényes, bármennyire is odavagyok a régiért, de ez még mindig kilóg felfelé a soványodó palettán. Nálam Mendelssohn erősen ritkán megy, de ez pl. alkalmas lehet arra, hogy a gyanútlanokat besodorja a komolyzene vizeire. Én ez utóbbit más zenékkel csinálom, de látok sok ilyesmi példát is.
J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
389
2022. 08. 17. 21:39 · előzmény: Chord, #431
(0) #432
Az ütős...

És itt is megvan a feszes ritmus... Az ő passacagliáiknak az a titka, hogy valaki mindig pontosan játszik egy kis hangjkegyértéket, feszesen és pontosan. Ez a tika aztán annak a páratlan " ritmustalanságnak " amit a többiek, beleértve az énekest is olyan magas szinten tudnak művelni.  Floresnek azok a lehelletnyi késleltetései ezért tudnak olyan feszültek lenni. A ritmussal TÖBB ! Ez van. Lehet ritmus nélkül is...pl Pluhar, meg még sokan.. úgy is jó zene  de így több.
C
Chord
Csatlakozott:
2022.07.20

Hozzászólások:
258
2022. 08. 17. 17:51 · előzmény: SE100, #429
(0) #431
De itt nem erőlködik:



Az a fúvósos belépés, az páratlan.
J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
389
2022. 08. 16. 21:27 · előzmény: SE100, #429
(0) #430
Mondtam, hogy ne nézd a videót. Arra "bukok", hogy a ritmussal fantasztikusan bánik Flores. Persze ha nézed, nem hallod....Amíg nézed, nem fogod hallani, miről beszélek...
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2022. 08. 16. 20:46 · előzmény: jenosdio, #428
(0) #429
Flores most erőlködik. Nagyon akarja, de nem megy. Egyszerűen túlgondolták az áriákat, különösen azt a Monteverdit. Számomra Prohaska az etalon. Már mutattam. Bevonszoltam ide a top-top-top előadást, és semmi. Senkit nem hatott meg. Mert az ilyen Médeia típusú spanyol hisztérikákra buktok. 

J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
389
2022. 08. 16. 19:08 · előzmény: SE100, #427
(0) #428
Jó, hát von Otter ...Ő fogalom :Két hangot énekel bele a Jaroussky mondanivalójába, de az a két hang a világ maga :





 Szerintem nem erőltetett a két Flores video, csak odanéztél hallgatás helyett :)  Úgy tényleg .... 

Nekem föleg azért tetszik, mert spanyol zene, amit csinál. Vagyis a módi spanyol. És az egész késő reneszánsz meg kora barokk olasz zene sava-borsa az spanyol szerintem. Spanyol eredetű zene. 

 Meg a kottától úgy tud eltérni, hogy a lényeget pont kiemeli. Mármint Flores. 

Egyébként talán Monteverdi az első olasz, aki olasz zene,magának, spanyol zene nélkül is, az igaz..Lehet, h neked azért tetszik jobban a nem spanyolos .
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2022. 08. 16. 18:28 · előzmény: jenosdio, #425
(0) #427
Beszéltünk. Már vagy ezerszer. És ezek itt most nagyon erőltetett előadások. A Barbara Strozzi albumukról veszprémi fórumtársunk írt a blogjában. Az hibátlan.

Alarcon jó, de olykor találsz nála vonzóbbat. Csak egy példa:

Sì dolce è'l tormento, SV 332 · Anne-sofie Von Otter, Ensemble Cappella Mediterranea, Leonardo García Alarcón





Si dolce è il tormento (Madrigal) · Skip Sempé · Claudio Monteverdi



J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
389
2022. 08. 16. 18:20 · előzmény: jenosdio, #425
(0) #426
Mariana  Flores
J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
389
2022. 08. 16. 16:50 · előzmény: SE100, #422
(0) #425
Ott vigyorog a cd-n a John Danyel darab is, a  Passymeasure Galliard  ! Sztem a cd-borítón ő van, John Danyel. 

--------------------

 Vajon róla már beszéltünk ? 





Valamire rájöttem eme kettő videjóval kapcsolatban. Az élmény úgy is jó, ha nézem, de százszor jobb a zene, ha csak hallgatom.  Profi a banda.  És argentin a hölty ! AAAAnnnnyira hallani , és olyan odavaló most nekem.
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2022. 08. 16. 15:50 · előzmény: Scarpia, #423
(0) #424
Jöhetne már ez a busz, már vagy húsz perce várok rá. Végre, megérkezett. El sem hiszem. Te nézzed már, ez tele van. Senki sem akar leszállni? Ilyen nincs! Ne haragudjon sofőr úr, de szeretnénk felszállni. Egy csomót vártam, a jegyemet is megvettem...Szóval nincs hely? Ennyire? Olyanok akár egy szardíniásdoboz? Már csak az olaj hiányzik magukról? Kennedy is csak az alsó lépcsőn utazik? Várjam meg a következő buszt? Hogy ez volt az utolsó transzport? Többé már ez a járat sem lesz? Akkor minek töröm én magam Mendelssohn City felé? Hogy oda már a kutya sem jár, mert mindenki másfelé igyekszik? Ezt nem tudtam. Akkor újratervezek.

 
S
Scarpia
Csatlakozott:
2021.09.01

Hozzászólások:
31
2022. 08. 16. 14:22 · előzmény: SE100, #422
(1) #423
Ha már Alpha, nekem most ez az egyik kedvencem:



Nem gondoltam volna, hogy a Mendelssohn hegedűversenyt még ennyire fogom élvezni, de az oktett is csodálatos. Az már tényleg csak hab a tortán, hogy pazarul szól a lemez.

Ez ugyan nem régizene, de ebben az interpretációban talán mégis helye van a témában.
S
SE100
Csatlakozott:
2021.09.23

Hozzászólások:
801
2022. 08. 16. 11:36
(0) #422


1. John JOHNSON (c.1540-1594) Wakefilde on a Green [4.48]
2. Benjamin COSYN (c.1570-1652) Dorick Prelude [1.56]
3. Anthony HOLBORNE (d.1602) Decrevi [4.48]
4. ANON Callinde [2.19]
5. Robert PARSONS (c.1528-1572) Ut Re Mi Fa Sol La [5.02]
6. Thomas ROBINSON (fl.1589-1610) Twenty Waies Upon the Bells [2.45]
7. John BULL (1562-1628) Irish Toy [0.55]
8. John JOHNSON Sellengers Ronnde [1.19]
9. ANON Green sleeves [2.31]
10. HOLBORNE Spero [4.29]
11. John JOHNSON Dump [2.54]
12. John DOWLAND (1563-1626) Lacrimae [2.57]
13. John DANYEL (1564-1626) Passymeasure Galliard [3.39]
14. Thomas MORLEY (1557-1602) Galiarda [1.58]
15. ANON A Toy [1.06]
16. JOHNSON Trenchmore [ 4.17]
17. Orlando GIBBONS (1583-1625) In Nomine XII "Crye" [1.58]
18. ANON Rowallan Manu: Corn Yairds [1.24]
19. Giovanni COPERARIO (c.1575-1626) A Gray’s Inn, the first [4.03]
20. ANON Love is Strange [1.10]
21. ANON Straloch Manu: Canaries [1.58]
22. ANON Upon La Mi Re [2.59]

A csapat: Vincent Dumestre, Jean-Luc Tamby, Éric Bellocq, Benjamin Perrot, Massimo Moscardo, Pierre Hantaï.

Kicsit mintha elbagatelizálnánk ennek az albumnak a jelentőségét. Mert mi ez a hangszerpark itt? Van, amelyiknek még a magyar nevét sem tudom, úgyhogy inkább angolul írom ki az összeset: lute, treble mandore, cittern, theorba, archlute, four-course guitar, bass lute, tiorbino, virginal. Neten rájuk lehet keresni. Ecserin nem kapni meg egyiket sem, annyi biztos.

Az előadók névsora már garancia a minőségre, de az Alpha is nagyon kitett magáért. Mondjuk kellet is ehhez a cunami-szerű felhangözönhöz és alvilági mélyhez. Basso contunio ekkoriban még nem létezett, ezért kellett a lant consort és támogatásként a virginál. Bevallom, volt amikor csembalót hallottam a háttérben. Önmagában a virginál semmi mással össze nem keverhető hangszer, viszont lantokkal összeeresztve és nekiadva a magas hangok futamait, könnyen összezavarja a fület.

De miért pont a Love is Strange lett a címadó szám?



Akárcsak egy alaposan kigondolt epigramma. Érezni, hogy nem csak úgy összefújkálta hozzá a szél a hangokat. Könnyen bele lehet gondolni a tartalmat.

A Depeche Mode másként nyúlt a témához 1987-ben.

Strangelove





Sok az Anonymus az albumon, de jó, hogy itt vannak. Kicsit igazságtalan, hogy ezeknek a szerzőknek a nevei nem maradtak ránk. A festmény sem ér sokat, ha nincs szignózva. Ez a zeneművekre hatványozottan igaz.

- Te, ez egy jó darab!
- Szerzője?
- Vivaldi!
- Marhajó!
- Csak vicceltem. Nem tudjuk, ki írta.
- Most, hogy másodjára hallgatom, már nem is tetszik annyira.

Így megy ez. A névtelenségnél már az is jobb, ha valakinek tulajdonítják.

Nekem kicsit vegyesbazár a felhozatal. A Corn Yairds c. nótát konkrétan elhagytam volna.





Viszont ez a Passymeasure Galliard, ez a variációs sorozat tényleg nagyon rendben van. Igaz, hogy nincsenek mélységei, még rétegei sem, de nagyon jól hallgatható. Hangszeresen nagyon magasra tették vele a mércét, de a csúcspont mégsem ez, hanem Parsons szerzeménye.

Ut re mi fa sol la



Elsőre olyan semmilyen. Másodjára és harmadjára is. Negyedjére kinyílik és egyre többet mutat meg magából. Valósággal lélegzik.

Általában az az érzésem ezzel az albummal kapcsolatban, hogy előadófüggő. Ha nem ez a csapat rukkolt volna ki velük, valószínűleg nem tetszett volna. Az alapdallamok elcsépeltek, unalomig ismertek, sok az ostinato témára történő improvizálás, a darabok nyúlfarknyiak, nem segítik az elmélyedést, többször újra kell őket indítani, hogy valami töredékesen megmaradjon belőlük. 

Értékmentés. Erről van itt szó. Nagyon megadták a módját. Ennyi energiát belefektetni ebbe a projektbe talán már túlzásnak is hat. Csúnyán elkényeztettek minket. Legkevesebb, hogy illedelmesen megköszönöm.
J
jenosdio
Csatlakozott:
2022.06.17

Hozzászólások:
389
2022. 08. 15. 22:04 · előzmény: jenosdio, #420
(0) #421
Stradivari... 
Régizene